Így neveld a látványterveződet!

Nemrég összeállítottam egy részletes listát, mivel beszélgetéseinkből azt szűrtem le, hogy sok esetben gondot okoz a lakberendezőknek, belsőépítészeknek az, hogy nem tudják elképzelni a virtuális tér működését. Ami teljesen rendben van, ezért kell nekik valaki, aki ebben segít.

A virtuális tér ugyanazon logika mentén működik, mint a valóság. A falat ugyan nem tégláról-téglára modellezem le, de sok mindent elemenként kell elkészíteni. Érdemes a millió feladatot valamilyen sorrendbe tenni, egy tematika szerint haladni, így nem a végén jut eszünkbe olyan lépés, amit már az elején meg kellett volna tenni. Így sok időt és energiát spórolunk. A lakberendezés során kialakított szabályok a virtuális térre is érvényesek, van viszont néhány dolog, amit különösen érdemes a látványtervezésnél fejben tartani.

Például, hogy a fényforrások áttervezésével egy addig tetszetős tér teljesen más hangulatot kaphat, ezért érdemes a fények betervezését előre venni és menet közben csak finomhangolást végezni.

Vagy ha kiválasztunk egy katalógusból egy burkolatot, az bizony a környezeti hatások miatt látszódhat nagyon másmilyennek is, mint egy stúdióban készült fotón. 

Érdemes észben tartani, hogy az anyagnak nem csak mintája van, hanem felületi tulajdonsága: csillog vagy matt, vannak rajta bemarások, karcolatok, szemcsésség, mélység, magasság, fémes hatása sőt fényáteresztő képessége is van, mint a viasznak, a bőrnek, a növények levelének. 

Ezek ismerete szükséges a legpontosabb terv megalkotásához. Ha kapok egy pintscreenelt rossz felbontású képet egy márványról, sokszor órák vagy akár napok is eltelhetnek, mire eltalálom, hogy az a márvány bizony magasfényű, de az erezetnél matt, és akkor még sehol nincs a tökéletes kamera szög, aminél ez látszódik is... ezeket az információkat is mind érdemes összeírni előre.

Sokszor nincs például komoly hangsúly a burkolatkiosztáson, majd kiderül, hogy nem is akkora lesz a csempe/padlólap, stb. mint amilyenre csináltam. Ismét sok óra munka, mire átmodellezem. Mindezek a lakberendezőnek is fejfájást okozhatnak a valóságban ugyanúgy, mint a látványtervezőknek a virtuális térben.

Van még egy érv amellett, hogy egyben, összeszedetten adjátok át a komplett tervet "kivitelezésre", bár ez egy kicsit megfoghatatlan, és egyáltalán nem biztos, hogy ezzel más grafikus is így van, de számomra nagyon fontos, hogy ne essek ki az adott tér "hangulatából". Van egy pont, általában a moodboardok átnézésénél, amikor elkapom a fonalat, ráérzek arra, amit a lakberendező vagy a megrendelő (vagy jó esetben mindketten :D) szeretne. Nem az, hogy milyen asztalka van a kanapé előtt, hanem az összkép... az atmoszféra. Ha túl gyakran változik a terv, ha nem sikerül megtartani az első benyomást, ha elnyúlik a projekt, mint a rétestészta, akkor valahogy hiányzik a "lélek" az egészből.

Csak hogy érzékeljük a nagyságrendet: egy átlagos szoba profi látványtervét napi nyolc óra munkával számolva, vegyesen használva saját és vásárolt modellekkel, három nap alatt el tudom készíteni. Még akkor is el tudom készíteni ennyi idő alatt, ha a dekorációt magam kell megtervezzem (ezt általában rám szokták bízni). Ugyanennek a szobának a tervezése rekordidővel egy hónap (!!!!) volt, majdnem száz (!!) próbaképpel. (Ma már nem hagyom magam belerángatni ilyesmibe! :D) Mert a megrendelő bizonytalankodott, a lakberendező nem volt elég céltudatos, nem beszéltek meg minden részletet előre, és hozzám sok-sok kis ötletmorzsával érkeztek, és nem egy kész tervvel. A látványtervezőhöz érdemes mindig kész tervvel kell érkezni. Már csak azért is, mert sokan órabérben dolgoznak...

Summázva: ha jól nevelitek látványtervezőiteket, kiváló összmunka alakulhat ki, és gyorsan, hatékonyan, mindenki megelégedésére tudtok majd együtt dolgozni.